A terápiás betegoktatással világviszonylatban az 1970-es években kezdtek el foglalkozni, míg hazánkban a diabetológiai szakápoló képzés 1995-ben indult el. A posztgraduális betegoktató képzést első alkalommal 2021-ben szervezték meg a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán, szemben Franciaországgal, ahol már 1998 óta jelen van a képzés. A jelen vizsgálat egyik kérdése, hogy bővíthető-e a betegedukáció jelenlegi gyakorlata a sürgősségi ellátásban. A beáramló nagyszámú betegforgalom miatt jelenleg a sürgősségi osztályon csak minimális oktatás valósul meg. A vizsgálat következő kérdése, hogy mennyi is az az idő, amit a dolgozók betegedukációra tudnak fordítani. A kutatás 130 online kérdőív retrospektív elemzésével készült. A kérdőívet kitöltő célcsoport az ország területén működő sürgősségi betegellátó osztályán dolgozók (ápolók, mentőtisztek és orvosok) voltak. A vizsgálat eredményeinek összegzésével kiderült, a sürgősségi osztályon a folyamatos munkarendben nem lenne szükség a betegoktató jelenlétére, azonban egy jól kidolgozott beutalási rendszer kidolgozása szükséges lenne (pl. vizsgálati kérés feladása a kórházi rendszeren belül). A vizsgálat eredményeképpen meghatározásra kerültek további vizsgálatra javasolt kérdések, ezek a betegoktató kompetenciakörét érintik, mivel az oktatás az orvos kompetenciáit is érintheti. Szükséges lehet kidolgozni azt is, hogy milyen javaslattételi és szükség szerint beutalási lehetősége legyen a betegoktatónak más szakember bevonásához az oktatásba (pl.: pszichológus, dietetikus, gyógytornász).  Kulcsszavak: betegoktatás, sürgősségi ellátás múltja és jelene, kompetencia