Bevezetés: A péniszfraktúra a barlangos testeket borító tunica albuginea szakadása, amely a hímvessző merev állapotban történő meghajlása következtében alakul ki. Két, szexuális funkciót érintő legsúlyosabb késői szövődménye a merevedési zavar és a hímvesszőgörbület. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a klinikánkon az előző tíz évben péniszfraktúra miatt kezelt betegeken felmérjük, hogy a tunica albuginea helyreállítása után milyen arányban alakult ki merevedési zavar vagy péniszgörbület. Betegek és módszerek: A Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján 2011 és 2020 között öt beteget kezeltünk péniszfraktúra miatt. A betegek átlagéletkora 44 (21-61) év volt. Minden esetben sürgős feltárást végeztünk, a barlangos test sérülését felszívódó fonállal zártuk. A betegek merevedési funkcióját a Merevedés Minőségi Mutatója (MMM) kérdőív kitöltésével mértük fel a műtét utáni kontrollvizsgálat vagy telefonos interjú során. A kérdéssort kiegészítettük egy új keletű, a hímvesszőgörbület kialakulására vonatkozó kérdéssel. Eredmények: A barlangos testek szakadása mellett a corpus spongiosum tunica albugineája két betegben sérült, ám a húgycső nyálkahártyája egyikőjüknél sem volt érintett. A műtét utáni időszakban szövődményt nem észleltünk. Az ápolási napok száma átlagosan 2 (1-3) nap volt. A kérdőívet egy beteg kivételével mindenki kitöltötte. Az MMM kérdéssor pontszáma átlagosan 23 (20-25) volt, péniszgörbület egy esetben sem alakult ki. Következtetések: A péniszfraktúra konzervatív kezelése esetén a késői szövődmények előfordulási aránya igen magas. Ezért a kórisme felállítása után sürgős feltárás, a szubkután haematoma eltávolítása és a tunica albuginea folytonosságának helyreállítása szükséges. Vizsgálatunk megerősíti azt a feltételezést, hogy korai műtéttel megelőzhetők a szexuális funkciót károsító szövődmények.  Kulcsszavak: péniszfraktúra, szexuális funkció, tunica albuginea, sebészi rekonstrukció