Integrált rehabilitációs ellátás : 1. [r.] Hazai előzmények, erősségek, gyengeségek / Cserháti Péter, Kullmann Lajos, Dénes Zoltán
Bibliogr.: p. 21-22. - Abstr. hun., eng. - DOI: https.//doi.org/10.53020/IME-2023-202
In: IME. - ISSN 1588-6387, eISSN 1789-9974. - 2023. 22. évf. 2. sz., p. 16-22. : ill.
A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban, fekvőbeteg formában történik. A rehabilitációban tevékenykedő szakemberek és kollégák évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a társadalom idősödése, a krónikus egészségi állapotok gyakoribbá válása miatt a szükségletek ilyen módon nem lesznek kielégíthetők, ezért kísérleti lakóközösségi rehabilitációs programokat indítottak. Jelentős tapasztalat a közösségi pszichiátria területén alakult ki. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Rehabilitációs Tagozata és Tanácsa Rehabilitációs Ellátási Programokat fejlesztett, amelyek az optimális betegutakat mutatják be. Az ezekkel kapcsolatos bizonyítékokat szakkönyv foglalja össze. Az egészségügyi ellátás reformja aktualitást ad az eddigi tapasztalatok feldolgozásának, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a közösségi rehabilitációs programok fejlesztését támogató, illetve akadályozó tényezők számbavételének. A Rehabilitációs Ellátási Programok fejlesztése többszöri tesztelési fázis alapján készült el, a betegutak mellett a szakmai elvárásokat és az eredményesség felmérésére ajánlott módszereket is tartalmazzák. A jelen helyzet adatainak bemutatása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő adatai alapján történik. Ezekben az ellátás területi egyenetlensége és a fekvőbeteg ellátás dominanciája látszik. A rehabilitációs képzésben az utóbbi időben kedvező változások történtek. A közösségi rehabilitáció fejlesztésében felhasználhatók a praxisközösségi modellprogramok eredményei, a kommunikációt jól támogathatja az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér. Jelen tanulmány korlátja, hogy nem sikerült teljeskörű adatokat gyűjteni. Az érintett lakosság preferenciái sem ismertek. Következtetésként megállapítható az elmagányosodás növekedése, a szociális ellátórendszer átalakulása, mind a vertikális, mind a horizontális integráció szükségessége és a háziorvos kapuőri szerepének javítása, amihez célzott edukációs programok is szükségesek. Kulcsszavak: fogyatékossággal élő emberek, ellátási útvonalak, közösségi rehabilitáció, ellátás biztonsága, rehabilitációs ellátási programok, erőforrások