A TNF-a-gátlók a XXI. század elején forradalmasították a gyulladásos reumatológiai kórképek kezelését. Alkalmazásukkal nemcsak a mozgásszervi betegségek tünetei javulnak, hanem gyulladáscsökkentő hatásuk révén mérsékelik a kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást is. A TNF-a-inhibitorok egyik potenciális mellékhatása a súlyos szívelégtelenség további romlása. A randomizált kontrollált vizsgálatok és a regiszterek adatai igazolták, hogy ezzel a szövődménnyel enyhébb esetekben nem kell számolnunk, NYHA I. és II. stádiumú szívelégtelenség esetén a TNF-a-gátlók biztonságosan alkalmazhatók. A közleményben ebből a két szempontból kerül áttekintésre a biológiai terápia klasszikus képviselőjének szerepe.  Kulcsszavak: TNF-gátlók, szívelégtelenség, kardiovaszkuláris betegségek