A transznemű és nem bináris (köztes) személyek és fiatalok testi és lelki egészsége kevéssé kutatott terület hazánkban. A diagnosztikai eszközök és a felismerés esélye korlátozott, ami különösen veszélyeztetetté teszi e rejtőzködő csoportot. Az újabb diagnosztikai besorolás (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, BNO-11) által javasolt 'nemi inkongruencia' tartós és jelentős eltérés a személy megélt identitása és testi megjelenése között. Az összhang hiánya önmagában nem indikálja diagnózis felállítását, viszont a mentális egészségi nehézségek és az önsértő magatartás gyakoribb előfordulása indokolttá teszi az orvosi ellátást és segítségnyújtást a mindennapi háziorvosi gyakorlatban is.  Kulcsszavak: transzneműség, nem bináris (köztes) identitás, fiatal felnőttek ellátása, orvos-beteg kapcsolat, neurodiverzitás, mentális egészség