Bevezetés: A szuicid viselkedés megelőzése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az akut szuicid veszély felismerése. Ugyanakkor kevés olyan adattal rendelkezünk, amelynek segítségével megbízhatóan felismerhető lenne a preszuicidális lelkiállapot. Célkitűzés: A Galynker és munkacsoportja által kidolgozott szuicid krízis szindróma alapján kifejlesztett szűrőteszt és kérdőív magyar adaptálása. Módszer: Az általános pszichiátriai vizsgálat mellett a szuicid krízis szindróma szűrésére alkalmas rövid Akut Szuicid Rizikó Teszt és a Rihmer-féle rizikóbecslő Rövid Szuicid Kérdőív felvételére került sor konszekutív módon minden olyan pácienssel, aki a vizsgálati időszakban klinikánk ambuláns vagy osztályos ellátásában részesült. A rövid szűrőtesztek pozitivitása esetén a szuicid krízis szindróma tüneteit felmérő részletes skála is kitöltésre került. Eredmények: 99 páciens 150 kérdőívének kitöltésére került sor, egyharmaduk (n = 35) ambuláns, kétharmaduk (n = 64) osztályos ellátásban részesült. A klinikai diagnózisok között a leggyakoribbak a depressziós (44,7%), az alkalmazkodási (34%), a pszichotikus (33,3%) és a szerhasználati (33,3%) zavarok voltak, és nagy volt a komorbiditás aránya. Az ambuláns ellátásban részesülők felében (n = 19; 54,3%), míg az osztályos felvételre kerülők háromnegyedében (n = 49; 76,6%) igazoltak a szűrőtesztek szuicid rizikót. Az osztályos kezelést követően ez az arány egyharmadra csökkent (n = 17; 33,3%). A szuicid krízis szindróma teljes diagnosztikai kritériumai azoknál teljesültek a leggyakrabban, akiknél az Akut Szuicid Rizikó Teszt pozitív volt, akár önmagában (74,2%), akár a Rövid Szuicid Kérdőívvel együtt (87,1%). E két kérdőív együttes pozitivitása esetén fordult elő a leggyakrabban súlyos szuicid krízis szindróma (29%). Megbeszélés: A szuicid krízis szindrómán alapuló rövid szűrőteszt jelentős arányban azonosítja az aktuális szuicid rizikót. A szuicid krízis szindróma koncepció és a módszer előnye, hogy akkor is lehetővé teszi az öngyilkossági veszély felismerését, amikor direkt szuicid szándékok nem kerülnek felszínre. Az akut szűrőteszt értékét tovább növeli az elsősorban az élettartamra vonatkozó szuicid rizikót felmérő Rihmer-féle Rövid Szuicid Kérdőív. Következtetés: Ezeknek a teszteknek az együttes alkalmazása támogatja az akut pszichiátriai osztályos felvételt megalapozó klinikai döntéshozatalt, és megelőzi a páciensek kezelésének korai lezárását, így szűrőmódszerünk fontos szuicidprevenciós jelentőséggel bír.  Kulcsszavak: szuicid krízis szindróma, Akut Szuicid Rizikó Teszt, Rihmer-féle Rövid Szuicid Kérdőív, szuicid rizikó, szuicid rizikó becslése, szuicid prevenció, szuicid viselkedés, szuicid intenciók