A szomatosztatin (SST) egy multifunkcionális, 14-28 aminosavból álló peptidhormon, amelyet először a hypothalamusban fedeztek fel, majd később egyéb szöveti struktúrákban is kimutattak. Hatását különböző receptorokon (SST15) keresztül fejti ki. Elsősorban inhibitorikus tulajdonsággal rendelkezik az endokrin és különböző idegrendszeri folyamatokban. Fiziológiai tulajdonsága és szerepe túlmutat a hormonok szabályozásán, részt vesz a gyulladásos jellegű idegrendszeri folyamatok (neurogén gyulladás) modulálásában, irányításában egyaránt. Neurogén gyulladás során a szenzoros neuronokból felszabaduló neuropeptidek - például a P-anyag és a kalcitoningénnel rokon peptid (CGRP) gyulladásos reakciókat váltanak ki. A szomatosztatin gátolja e mediátorok felszabadulását és az ezekhez kapcsolódó gyulladásos folyamatokat is. Gyulladáscsökkentő hatása fontos klinikai jelentőséggel bír a neurológiai és gyulladásos betegségek (például Alzheimer-kór, migrén, krónikus fájdalom szindróma, neurodegeneratív kórképek stb.) kezelésében. Szintetikus származékai (például rheumatoid), szintén alkalmazhatók különböző klinikai állapotokban, továbbá neuroendokrin tumorok kezelésében (gátolják a túlzott hormontermelést és a tumor növekedését). Az utóbbi évek kutatási eredményei rávilágítottak a szomatosztatin jelentőségére a fájdalomérzékelés tekintetében is. A szomatosztatin és analógjai képesek csökkenteni a nociceptiv ingerületátvitelt, így modulálják a fájdalomérzést, különösen krónikus és neuropathiás fájdalmak esetében. A szomatosztatin és analógjai potenciális terápiás célpontot jelentenek a neurogén és gyulladásos patofiziológiai folyamatok modulálásában, célpontként szolgálnak a fájdalomcsillapításban és a gyulladásos betegségek kezelésében.  Kulcsszavak: szomatosztatin, neurogén peptidek, neurogén gyulladás, gyulladásos mediátorok, fájdalom, központi idegrendszer