Bevezetés: A betegelégedettség mérése kulcsfontosságú a minőségfejlesztési folyamatokhoz. A sürgősségi ellátás sajátosságai miatt elengedhetetlen egy adaptált mérőeszköz alkalmazása. A Brief Emergency Department Patient Satisfaction Scale egy nemzetközileg validált, célzottan a sürgősségi ellátásban tapasztalt betegelégedettség mérésére kifejlesztett kérdőív. Megbízhatóságát, érvényességét hazánkban eddig nem vizsgálták. Célkitűzés: A vizsgálat célja a kérdőív magyar verziója megbízhatóságának és alkalmazhatóságának elemzése volt, továbbá a betegelégedettség összetevőinek vizsgálata egy magyar sürgősségi osztály adatgyűjtése alapján. Módszer: Az adatgyűjtés 2023. január és 2024. augusztus között zajlott. Összesen 683, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikáján megforduló, nem traumatológiai beteg és/vagy hozzátartozó töltötte ki a kérdőívet. Az elemzéshez Cronbach-alfa mutatót, mediántesztet és faktoranalízist végeztünk. Eredmények: A kérdőív összesített és alskálák közötti Cronbach-alfa-értékei kiváló megbízhatóságra és belső konzisztenciára utaltak (Cronbach-alfa: 0,86-0,94). A mediánteszt szignifikáns különbséget mutatott a személyzettel való elégedettség és az általános betegelégedettség (?? = 7,57, p = 0,006), valamint a hozzátartozói elégedettség között (?? = 4,90, p = 0,027), míg a környezet megítélése (p = 0,064), valamint az orvosi ellátás közötti különbség ugyanitt nem volt szignifikáns (p = 0,056). A Cliff-delta alapján a legnagyobb hatásméret a személyzettel való elégedettség és az általános betegelégedettség között mutatkozott (Cliff-delta = 0,17). A faktoranalízis öt fő tényezőt azonosított, amelyek a teljes varianciát magyarázták. Megbeszélés: A kérdőív nagy megbízhatósággal mérte a betegelégedettség különböző aspektusait. Az alskálák közötti erős korrelációk és a faktorelemzés eredményei alátámasztották a kérdőív komplexitását, azaz a kérdőív a betegelégedettség lényegi aspektusait vizsgálta. Nem meglepő módon, az általános betegelégedettséget a személyzettel való elégedettség befolyásolta a legjelentősebben. Következtetés: A kérdőív magyar adaptációja megbízható, és felszíni validitásában megfelelő eszköz a vizsgáló hazai sürgősségi osztály betegelégedettségének felmérésére. A kérdőív esetleges országos bevezetésével, annak mélyebb megértéséhez szükséges további adatok is megszerezhetők, részletesebb statisztikai elemzési technikákkal, bővített demográfiai változókkal finomítani lehetne az eredményeket.  Kulcsszavak: betegelégedettség, sürgősségi osztály, kérdőívek és felmérések, egészségügyi ellátás minősége, faktorelemzés, megbízhatóság és érvényesség, adatgyűjtés, Cronbach-alfa