A felnőtt korú cukorbetegek laboratóriumi vizsgálatainak elemzése hazánkban : retrospektív kohorszvizsgálat a 2014-2021 közötti igénybevételi adatok alapján / Safadi Heléna [et al.]
Bibliogr.: p. 2059-2060. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33185
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 52. sz., p. 2047-2060. : ill.
Bevezetés: A cukorbetegség a csökkenő incidenciája ellenére továbbra is jelentős terhet ró a hazai ellátórendszerre, ugyanakkor a gondozási gyakorlatról szisztematikus, nemzeti szintű felmérés ez idáig nem készült. Célkitűzés: A hazai cukorbeteg-ellátás elemzése a javasolt laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének mértéke alapján, a rendelkezésre álló, adminisztratív adatok tükrében. Módszer: Kutatásunkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél 2010-2021 között rendelkezésre álló igénybevételi adatokból végeztük. Retrospektív kohorszvizsgálattal elemeztük a cukorbetegek gondozása során, a szakmai irányelvek alapján kivitelezendő laboratóriumi tesztek elvégzési arányát 4 kohorszban 4 éves megfigyelési periódusban, valamint többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel tártuk fel a tesztek elvégzését befolyásoló tényezőket. Eredmények: A vizsgálatba 128 115 beteget vontunk be. Kicsivel több mint 70%-uknál a 4 év során legalább 3 különböző évben történt vércukor- és szérumkreatinin-vizsgálat, míg HbA1c-, vizeletglükóz- és vizeletketonteszt a betegek 50-60%-a esetén valósult meg. Az első antidiabetikum-kiváltást követő 4 évben kevesebb mint 30%-ban történt LDL-koleszterin-, illetve vizeletalbumin-vizsgálat. A pandémia hatása tetten érhető a vizsgálati arányok csökkenésében 2020-2021-ben. A tesztek elvégzésének kisebb a valószínűsége férfiak, a fiatalabb korcsoportok, valamint a csak metformint és/vagy szulfanilureát szedők esetén. Az eredmények időben romló tendenciát mutatnak. Megbeszélés: Az eredmények rámutatnak arra, hogy szükség van a cukorbeteg-ellátás feladat- és felelősségi köreinek pontosabb meghatározására, a laboratóriumi vizsgálatok megvalósulását segítő informatikai eszközök, emlékeztetőrendszerek és elérhető kapacitások biztosítására, illetve az érintett betegpopuláció ismereteinek fejlesztésére. Kutatásunk limitációja, hogy az adatokból a labortesztek eredménye nem, csak elvégzésük ténye ismerhető meg, és a magánellátásban, illetve a 'point-of-care' módon végzett tesztek nem jelennek meg benne. Következtetés: A hazai érvényes szakmai irányelv fényében, csak a kapcsolódó laboratóriumi teszteket vizsgálva megállapítható, hogy a cukorbeteg-ellátás működésének és a mögöttes adatszolgáltatásnak vannak fejlesztendő területei. Az integrált ellátás kialakítása, a feladatok és a hatáskörök egyértelmű meghatározása, a 'point-of-care' vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek beemelése az adatszolgáltatásba jelentősen hozzájárulhat a hazai diabetesgondozás fejlődéséhez. Kulcsszavak: cukorbetegség, folyamatértékelés, klinikai laboratóriumi teszt