Bevezetés: A munkavállalók egészségének megromlása a munkáltatók számára csökkent teljesítményt, a munkavállalóknak alacsonyabb jövedelmet jelent, az országnak növekvő egészségügyi kiadásokat okoz. Célkitűzés: Az egészség megromlása miatt fellépő 2021. évi munkaidő-veszteség, annak nemi különbségeinek, illetve 2019-hez viszonyított változásának, továbbá a magyar értékek más országokéitól való eltérésének vizsgálata. Módszer: A 30-64 éves korosztályban a munkaidő-veszteség a korlátozottság és az "idő előtti" halálozás miatt 2021ben elveszett munkanapok számával, illetve az elhunytaknak a nyugdíjkorhatárig elveszett évei számával került elemzésre. A korlátozottsági és a halálozási adatok a Global Burden of Disease Study adatbázisából származnak; felhasználásra kerültek még a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat népességi, illetve halálozási adatai. A magyar adatokat a visegrádi országok és Ausztria megfelelő értékeivel vetette össze a tanulmány. Eredmények: 2021-ben a 30-64 évesek minden 7. munkanapja kiesett, azaz 37 munkanapon egyáltalán nem tudtak dolgozni. Emellett a nyugdíjig ledolgozható, több mint 117 ezer év is elveszett. Nőknél a korlátozottság, férfiaknál inkább a halálozás okozta a munkaidő-veszteséget. 2019-hez képest az egy főre számított kiesett munkanapok 7%kal, a halálozás jövőbeli veszteségei 40%-kal növekedtek. Magyarország a korlátozottság miatt elveszett napok számában a többi országhoz hasonló értéket mutatott, de a halálozások száma a többiekhez képest jóval nagyobb volt. Megbeszélés: A korlátozottság női többlete és a halálozás férfitúlsúlya mögött a betegségekhez való eltérő viszonyulás feltételezhető: a férfiak jobbnak tartják egészségüket, emiatt ritkábban vesznek igénybe egészségügyi ellátást. A más országokhoz képest kiemelkedő magyar halálozás a megelőzés és az orvosi ellátás gyengébb voltára utal. A megelőzhető és az orvosi beavatkozással elkerülhető halálozás nagy aránya jórészt az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, és nem az orvoshoz fordulási kisebb hajlandóságra vezethető vissza. Következtetés: Az eredmények rámutatnak, hogy a munkaidő-veszteségek csökkentése nemenként eltérő megközelítést igényel. A veszteségek enyhítéséhez a népegészségügyi és az orvosi ellátás javulása szükséges. Az ország versenyképességének növeléséhez továbbá elengedhetetlenek az egészséges életmód előmozdítását és az azt támogató környezet kialakítását célzó intézkedések is.  Kulcsszavak: munka, betegségteher, halálozás, termelékenység