Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés és a leküzdésére bevezetett többszöri védőoltások kampányai mélyreható változásokat okoztak egy adott ország, ezen belül 1-1 szűkebb régió lakosságának egészségi állapotában, valamint az immunrendszer működésében. Célkitűzés: Vizsgálataink célja meglévő, folyamatosan regisztrált dentális allergiavizsgálatok retrospektív elemzése volt a IV-es típusú in vivo celluláris immunvizsgálatok egyik noninvazív módszerével, az epicutan teszteléssel. Választ vártunk a pandémia kiváltotta hatások tekintetében. Módszer: Összehasonlítottuk a COVID-19-fertőzéshullám előtti 4 év és a pandémia 3 éve alatti időszakot standard tesztsorokkal kapott nagyszámú eredmény alapján 2 közép-magyarországi vizsgálóhelyen, Budapesten 45 (2020 előtti) és 45 (a 2020-2023. szeptember közötti időszak) esetben. Fejér vármegye székhelyén 48 COVID-19 előtti és 55 COVID-19 utáni, ugyancsak az összes megvizsgált személy teszt pozitív eredményeit elemeztük és hasonlítottuk össze Pearson-féle korrelációval. Eredmények: Az észak-budapesti régióban városi kórházi szakambulanciai adatainak (11 781 egyedi teszt) megoszlását vetettük össze a nyugat-magyarországi magánorvosi laboratórium eredményeivel (14 716 egyedi teszt). A férfi-nő arány mindkét centrumban 1 : 5 körüli volt. Eredményeink szerint a speciális célcsoportokon belül a vizsgálatok azonos módszerével és 31 közel azonos allergén tesztelésével magasabb prevalenciaadatok nyerhetők, mint az általános magyar környezeti epicutan tesztsorral, így ez a módszer érzékenyebben követte a COVID-19-időszakban megjelenő változásokat. Eredményeink mindkét helyen a pandémiával összefüggő többszörös szenzitizációfokozódást mutattak, főként a fémallergiák vonatkozásában. Kisebb mértékben az akrilátokhoz köthető szenzitizáció hasonló eredményeket adott. Megbeszélés: A két centrum közül a nyugat-magyarországihoz volt illeszthető a COVID-19-fertőzés által előidézett nagyobb morbiditási és mortalitási adat. Ezzel párhuzamosan itt szenzitizációfokozódást észleltünk a fertőtlenítőkben és arcmaszkokban jelen lévő formaldehiddel, valamint az "immunerősítőkben" kiterjedten használt Myroxylon pereirae illat- és ízanyaggal (perubalzsammal). Következtetés: A pandémia hatására szignifikánsan emelkedett a fogászati anyagokkal szembeni celluláris hiperszenzitivitás és a többszörös pozitivitás aránya. Az általunk hozzáférhető szakirodalomban a COVID-19-fertőzés és a dentális allergiák kapcsolatáról nem találtunk közlést.  Kulcsszavak: COVID-19, dentális allergiák, epicutan próbák, adaptív celluláris immunitás