A daganatos megbetegedések számának növekedésével az alapellátásban is egyre több páciens jelentkezik a betegség és a kezelések különböző fázisaiban, akár tünetekkel, melyek alapján elkezdődik a diagnosztikai folyamat, akut kezelés mellett megjelenő egyéb betegségekkel, illetve remisszióban lévő vagy gyógyult páciensek is gyakran a családorvosok látóterébe kerülhetnek. Magyarországon a lakosságon belüli a férfiak 56,9, a nők 51,9 százalékát diagnosztizálják élete során valamilyen daganatos megbetegedéssel, illetve a mortalitási mutató a férfiaknál 27,6, míg nőknél 21,7 százalék (1). A világszerte jelentős méreteket öltő megbetegedési ráták mellett a kezelések során egyre inkább a holísztikus szemléletmód játszik szerepet, mert a diagnózis, az elhúzódó kezelések jelentős érzelmi terhet is rónak mind a betegekre, mind környezetükre. Az adekvát pszichés reakciók mellett a pszichiátriai zavarok is gyakrabban megjelenhetnek, mely ronthatja az adherenciát, az együttműködésre való készséget vagy az intervenciók hatékonyságát, a teljes fizikális felépülés lehetőségét. Cikkünkben körbejárjuk a pszichés nehézségek, a stressz-kezelés, a pszichiátriai zavarok szűrésének és kezelésének lehetőségeit a daganatos betegpopulációban.