A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) gyakorisága növekszik, különösen az idősödő populációban, melynek oka az inzulinszekréció zavara és az inzulinrezisztencia (mely zsigeri, intra- és intermuszkuláris zsírlerakódás fokozódásával jár), és a celluláris öregedéssel és életmódbeli tényezőkkel, különösen a fizikai aktivitás hiányával függ össze. A T2DM kezelésének fontos célja az életminőség (Quality of Life= QoL) fenntartása. Ezen cél eléréséhez számos kritériumot figyelembe kell venni, például a nemet, az életkort, a glykaemiás kontrollt, a betegség időtartamát, a meglévő szövődményeket és a beteg fizikai állapotát. A kezeléssel összefüggő életminőség a glükózcsökkentő gyógyszerek kiválasztásakor is fontos szempont, ami szerepet játszik a betegek motivációjában és adherenciájában. Egy tanulmány szerint a cukorbetegek akár egyharmada nem részesül megfelelő antidiabetikus kezelésben. Ennek oka többek között a készítmények használatának nehézsége, a rossz tolerálhatóság, az elégtelen hatékonyság, és a mellékhatások előfordulása, például súlygyarapodás, emésztési problémák és hypoglykaemia.