Pulmonális hipertóniában (PH) jelentősen emelkedett a tüdőerekben a nyomás, amelynek következményeként olyan tünetek jelentkeznek, mint nehézlégzés, mellkasi fájdalom, perifériás ödéma, valamint jobbkamra-elégtelenség. A PH 5 alcsoportra osztható: 1. pulmonális artériás hipertónia (PAH); 2. balszívfél-betegséghez köthető PH; 3. krónikus tüdőbetegségből származó PH; 4. krónikus trombembóliás PH (CTEPH); 5. ismeretlen mechanizmusú PH. Etiológiától függően, egyes típusok (PAH, 1. csoport) specifikus, orális gyógyszerekkel jól kezelhetőek, míg CTEPH (4. csoport) esetén sebészi vagy katéterterápiás módon kitűnő eredményeket lehet elérni. A többi csoport esetében elsősorban az alapbetegség megfelelő kezelésével érhető el javulás. A kezeletlen PH prognózisa igen rossz, így kiemelten fontos, hogy a betegek időben kezeléshez jussanak. A betegek megfelelő kiválasztása szakmán belül is kihívást jelent, jelen összefoglaló támpontot szeretne nyújtani a betegség felismerésében és kezelési lehetőségeiben.