A mucormycosis mind a mai napig a legagresszívabb formában terjedő gombás betegség az emberben. A legnagyobb számban jelenleg is a Rhizopus, Lichtheimia és Mucor gombafajták felelősek a megbetegedések kialakulásáért. A szövettani mintavétel elérése sok esetben nehézkes, emiatt a meglévő adatok nem informatívak, a rizikófaktorok jelenléte mellett a mucormycosis prevalenciája jóval nagyobbnak tűnik. Az idő folyamán a besorolási rendszerek, kivizsgálási protokollok, gyógyszeres, illetve sebészi kezelési módszerek fejlődtek, azonban fontos kiemelni, hogy a cukorbetegség és az ezzel járó ketoacidosisok számának folyamatos növekedése, a COVID-19-járványok ismétlődése elnépesedő társadalmunkban kedvezett a mucormycosis, illetve ezen belül az orrmelléküregeket is érintő rhinoorbitocerebralis mucormycosis elterjedésének. A közlemény célja a betegség részletes bemutatása, melynek hatékony kezelése sok esetben a pontos, mihamarabbi diagnózis felállításától a célzott, gyógyszeres terápiával a sok esetben agresszív szemléletű sebészi débridement-en keresztül vezet.  Kulcsszavak: mucormycosis, amfotericin B, sebészi débridement