Jelen irányelv az endotracheális inLubáció során váratlanul fellépő nehézségek kezeléséhez nyújt segítséget. Ajánlásai a publikált bizonyítékokon, vagy ha ilyen nem állt rendelkezésre, akkor a Nehéz Légút Társaság (Difficult Airway Society, DAS) tagjainak szakértői véleményén alapulnak. Az irányelv figyelembe veszi a krízishelyzetek kezelésének alapelveit, illetve hangsúlyozza a légútbiztosítás során fellépő nehézség felismerését és kimondását. Közös, egyszerűsített algoritmus szolgál mind a rutin intubáció, mind a rapid szekvenciájú indukció (RSI) során fellépő váratlan nehézség kezelésére. A sikertelen intubációra való felkészülés része az indukció előtti megbeszélés is, különösen a sürgős műtéteknél. Kiemelt szerepe van a légút vizsgálatának, az előkészületnek, a pozicionálásnak, a preoxígenizációnak és a légúti sérülés elkerülésének. Javasolt a légúti beavatkozások számának limitálása, illetve a videólaringoszkóp vagy fiberoszkóp használatának előnyben részesítése a bougieval vagy szupraglottikus eszközön keresztül végzett vak technikákkal szemben. Sikertelen intubáció esetén az oxigenizációt szupraglottikus eszközön át javasolt fenntartani, és a helyzetet értékelve kell döntést hozni a további lépésekről. A második generációs szupraglottikus eszközök előnyösebbek, ezek használata javasolt. Ha az endotracheális intubáció és a szupraglottikus eszköz behelyezése is sikertelen, a beteg felébresztése választandó alapesetben. Ha ebben a fázisban, a maszkos oxigenizáció izomrelaxáció ellenére sem lehetséges, azonnal conicotomiát kell végezni. Az ajánlott technika a szikével végzett conicotomia, melyet minden aneszteziológusnak gyakorolnia kell. Az irányelvben leirt ellátási vonalak (A, B, C és D terv) úgy lettek kialakítva, hogy egyszerűek és könnyen követhetők legyenek. A teljes műtői csapatnak ismernie és rendszeresen gyakorolnia kell ezeket.  Kulcsszavak: légúti elzáródás; szövődmények; intubáció; endotrachealis intubáció; transtracheális intubáció; lélegeztetés