A roma népesség az egyik legsérülékenyebb, legrosszabb egészségi állapotú etnikai kisebbség Európában. Magyarországi élettartamuk meghatározása számos akadályba ütközik, nincsenek megbízható információnk arról kit tekintetünk romának és etnikai adatgyűjtés hiányában nem ismerjük az elhunytak nemzetiségi hovatartozását sem. A tanulmány a 2011. évi népszámlálási, a népszámláláson alapuló roma kötődésű népesség becsült adatai, ill. a népmozgalmi regiszterből származó halálozási és népességadatok segítségével, három különböző eljárás segítségével igyekezett megbecsülni a roma férfiak és nők várható élettartamát a 2010-es évek környékén. A roma többségű településeken (ahol a romák aránya meghaladta a 60%-ot) a férfiak várható élettartama 64,9, a nőké 70,8 év volt, míg az országos átlag a férfiaknál 71,2 év, a nőknél 78,7 volt. A romák által magasabb arányban lakott, térbeli klaszter eljárással meghatározott régiókban a férfiak élettartama nem sokban tért el az első eljárás eredményétől (65,7 év), míg a nőknél az országos átlaghoz közelibb értéket becsültünk (75,8 év). Végül, az iskolázottsági összetétel alapján számolt élettartam az egyes iskolázottsági csoportok korspecifikus rátáit súlyozta a roma népesség arányaival 20 éves kor felett, a fiatalabb korcsoportokra Brass relációs modellje segítségével becsülte a túlélők számát majd határozta meg a születéskor várható élettartamokat. E becslés szerint a roma férfiak várható élettartama 65,9, a nőké 74,0 év volt, előbbiek 5,4 évvel, utóbbiak 4,7 évvel maradtak el az időszakra hasonló módon számolt országos átlagtól (a férfiaknál: 71,3, a nőknél: 78,7). Az eljárások eredményei konzisztensnek bizonyultak a férfiaknál, eszerint a roma férfiak élettar-tama 5,3-6,3 évvel marad el az ország átlagától. A nőknél kapott eredmények - egy kivétellel - három és öt év közötti lemaradást jeleztek. Kulcsszavak: roma népesség születéskor várható élettartama, roma népesség területi aránya, roma népesség iskolai végzettsége, roma többségű települések, népszámlálás, regiszter adatok