A szakirodalomban jól dokumentált, hogy a társadalmi-gazdasági státuszkülönbségek döntően meghatározzák a társadalom egészségi viszonyait: a kedvező társadalmi-gazdasági helyzet kedvező egészségi állapot elérését valószínűsíti, ugyanakkor az egészségi állapot szelekciós mechanizmusként befolyásolja az elért társadalmi pozíciót. A tanulmány egyik alapvető kérdése az, hogy a társadalmi pozíció milyen mértékben határozza meg az egyének egészségi állapotát ma Magyarországon, emellett vizsgálja az egészségi állapot társadalmi-gazdasági státuszt meghatározó szerepét is, továbbá azt, hogy ezek az összefüggések hogyan változnak az életciklus különböző szakaszaiban. A kutatási kérdések megválaszolásához a szerző a Központi Statisztikai Hivatal 2016. évi mikrocenzus-adatállományát használta. Vizsgálatának legfontosabb eredményei: 1. A társadalmi okozati összefüggés egyértelműen jelentősebb, mint az egészség szerinti szelekció. 2. A társadalmi-gazdasági státuszmutatók magyarázó ereje az egészségre a középső felnőttkorban a legerősebb a vagyoni helyzet kivételével. 3. A vagyoni helyzet időskorban befolyásolja leginkább az egészségi állapotot. 4. Az egészségi állapotnak időskorban van a legjelentősebb magyarázó ereje a társadalmi-gazdasági státuszra az egyéni életút korábbi szakaszaihoz képest. Az eredmények azt bizonyítják, hogy mind a társadalmi okozati összefüggés, mind az egészség szerinti szelekció hozzájárul az egészségegyenlőtlenségekhez, de az előbbi a domináns mechanizmus - függetlenül attól, hogyan történik a társadalmi-gazdasági pozíció mérése -, míg az egészség közvetlen magyarázó ereje a szocioökonómiai státuszra jóval gyengébb.  Kulcsszavak: társadalmi-gazdasági státusz, egészségegyenlőtlenség, életciklusok