A vizsgálat célja a magyarországi COVID-19 járvány 2-4. hulláma során a morbiditás, mortalitás és átoltottság településszintű eloszlásának és a deprivációval való összefüggésének feltárása volt, kiemelten azon 10 járás lakosságának viszonyaira, amelyekben a legmagasabb a romák aránya. Térepidemiológiai elemzéssel, közös komponens modell alkalmazásával az eloszlások jellegzetességeinek azonosítására és térregressziós modell révén az összefüggések feltárására került sor a depriváció függvényében. A depriváltabb lakosság körében az országosnál szignifikánsan alacsonyabb volt a regisztrált morbiditás, ami magasabb halálozási kockázattal társulva jelezte a méltánytalan egyenlőtlenség fennállását, terhét. A 3-4. hullámban a nagyvárosokban és a kevésbé deprivált területeken volt magasabb az átoltottság, és az alapoltási sorozatban részesülők aránya majd csak a 4. hullám során haladta meg az országos átlagot a depriváltabb területeken, mely alól a legmagasabb arányú roma populációval rendelkező járások lakossága továbbra is kivételt képzett.  Kulcsszavak: egészségi állapot, egészségegyenlőtlenség, COVID-19, megbetegedés, halálozás, átoltottság, depriváció, roma népesség