Bevezetés: A magyar járványügyi helyzet településszintű, egész országra kiterjedő vizsgálata alapján ismertetjük a COVID-19 második hullámával összefüggő morbiditást, mortalitást, letalitást és többlethalálozást, feltárva a társadalmi-gazdasági helyzettel való összefüggéseiket. Alkalmazott módszerek: A morbiditás, mortalitás és letalitás területi eloszlását hierarchikus Bayes-becsléssel simított, indirekt standardizált hányadosok eloszlásával jellemeztük. A depriváció és a betegség kimenetele közti összefüggést indirekt standardizált hányadosok felhasználásával értékeltük. A morbiditási és mortalitási mutatókat a tíz legnagyobb és a tíz legkisebb arányú roma populációval rendelkező járásokban külön is megvizsgáltuk. Eredmények: A települések leginkább deprivált ötödében a COVID-19 megbetegedések relatív incidenciája 30-35%-kal alacsonyabb volt, ugyanakkor a relatív mortalitás és a COVID-19 letalitás 27-32%-kal magasabbnak bizonyult az országos átlagnál. A legkevésbé deprivált településekhez viszonyított incidencia hányadosként kifejezve, a legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű településeken a relatív incidencia férfiaknál 0,64 [KI: 0,62-0,65], nőknél 0,70 [KI: 0,69-0,72], míg a relatív mortalitás férfiaknál 1,32 [KI: 1,20-1,44], nőknél 1,27 [KI:1,16-1,39], a relatív letalitás férfiaknál 1,27 [KI: 1,16-1,39], nőknél 1,32 [KI: 1,20-1,44] volt. A 100 000 főre jutó többlethalálozás a depriváció mélyülésével összefüggően emelkedett (legkevésbé deprivált: 114,12 [KI: 108,60-119,84] és leginkább deprivált: 158,07 [KI: 149,30-167,23]). Azon tíz járásban, ahol a roma populáció tette ki a lakosság nagyobb részét, a többlethalálozás 17%-kal magasabb volt, mint a leginkább deprivált ötödbe tartozók átlagos többlethalálozása. Következtetések: A kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetű települések lakossága körében alacsonyabb volt a megerősített COVID-19 megbetegedés gyakorisága, de magasabbnak bizonyult a halálos kimenetel kockázata. A társadalmi-gazdasági helyzettel összefüggő morbiditási és mortalitási trendek közti inverz kapcsolat aggodalomra ad okot, és rámutat arra, hogy az érintett területeken további intézkedésekre van szükség, ideértve a vakcinációt és az egyenlőtlenségek kiváltó okait célzó társadalmi szintű beavatkozásokat. Anyagi támogatás: A vizsgálat megvalósítását, valamint az eredmények publikálását részben a Magyar Tudományos Akadémia (TK2016-78), részben a K_20 pályázati felhívás keretében a 135784. sz. projekten keresztül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta.  Kulcsszavak: COVID-19, morbiditás, mortalitás, halálozás, letalitás, többlethalálozás, depriváció, társadalmi- gazdasági egyenlőtlenség, roma lakosság