A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség leggyakoribb, viszont nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt szövődménye. Ennek oka a szerteágazó tünetek vizsgálatához szükséges módszerek és eszközök hiánya, alkalmazásuk időigényessége, másrészt a diagnózis komplexitása és az ehhez szükséges egységes kritériumrendszer hiánya. A megfelelő diagnosztikus- és terápiás algoritmusok alkalmazásával a betegutak egyszerűsödnek, a kezelés hatásossága optimalizálódik, amely a szövődmények progressziójának megelőzését, a betegek életminőségének javulását eredményezi.