A távgyógyításnak (telemedicinának) többféle módja van. Létezik a hagyományos, valós idejű audio- és videokommunikáció az orvos és a páciens között. Nem azonos idejű, úgynevezett aszinkron folyamatok is részei lehetnek a telemedicinának: egészségügyi adatok tárolása, továbbítása, illetve adott paraméterek távmonitorozása. Tágabb értelemben ide tartozik a telefonos konzultáció, az e-mailben történő tanácsadás, valamint az Interneten elérhető, orvosi témájú hanganyagok vagy a kérdezz-felelek jellegű orvosi tanácsadás. A koronavírus idején gyorsan lépett a magyar egészségügyi kormányzat, és a 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelettel legalizálta a telemedicinális betegellátást. Így fogalmaz: "Az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel, tanácsadást, konzultációt végezhet, betegirányítást láthat el, beutalót adhat, gondozást láthat el, terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt írhat fel."