Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=154656
MOB:2022/2
Szerzők:Chrenkó Máté; Mayer Ágnes Andrea; Szendrő Gabriella; Várnagy Anna
Tárgyszavak:SPORT; ÚSZÁS; VÁLL; FÁJDALOM; PREVENCIÓ
Folyóirat:Fizioterápia - 2022. 31. évf. 2. sz.
[https://gyogytornaszok.hu/folyoirat/]


  Egészségügyi szempontok figyelembevétele fiatal úszóversenyzők edzéstervezésében - bemelegítés / Chrenkó Máté [et al.]
  Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
  In: Fizioterápia. - ISSN 1789-4492. - 2022. 31. évf. 2. sz., p. 18-26. : ill.


Bevezetés: Az úszás az egyik legegészségesebbnek tartott sportág, de a nem megfelelő edzéstervezés a növekedésben lévő szervezetre akár káros hatással is lehet. A mozgásszervi sérülések rizikófaktorainak csökkentéséhez prevenciós szemléletű edzéstervezés szükséges, melynek egyik fontos pontja a bemelegítés tervezése. Cél: Mivel az úszók között a leggyakoribb mozgásszervi panasz a vállfájdalom, elsődleges célunk a különböző típusú bemelegítések vállra gyakorolt hatásának vizsgálata. Anyag és módszer A vizsgálatban az újpesti Torna Egylet úszás szakosztályának 9 fiú és 11 lány sportolója (14.9+-1,5 év) vett részt. Az általános adatok felvétele után fizikális vizsgálatot végeztünk. A testtartás értékelésére a PostureScreen 11.1, applikációt használtuk. A vállizületi mozgástartományt digitális goniométerrel, a váll rotátor izmainak erejét kézi dinamométerrel mértük, scapula dyskinesis vizsgálatot végeztünk és ortopédiai diagnosztikus teszteket alkalmaztunk. Kidolgoztunk egy vállspecifikus, mobilizáló, stabilizáló és testtartáskorrekciós gyakorlatsort. A bemelegítő gyakorlatsort 3 hónapig végezték a sportolók, majd újra elvégeztük a méréseket. Adatainkat a Statistica for Windows programmal elemeztük. Eredmények: Az úszók 45%-a eddigi karrierje során a vállfájdalmat tapasztalta leggyakrabban. A vállfájdalmat tapasztalók szignifikánsan korábban tanultak meg úszni, vállaik a Posture Screen adatai alapján aszimmetrikusabb helyzetűek voltak. A vállfájdalom az izomerővel és a mozgástartománnyal nem függött össze, annak ellenére, hogy találtunk a fiziológiástól eltérő és extrém értékeket is. A programot követően szignifikánsan javult a versenyzők vállízületi berotációs mozgástartománya (p=0,01), a rotációs ív mértéke (p=0,01), a lapocka és a felső végtag stabilitása (p=0,0001), a scapula dyskinesise változása nem volt szignifikáns (p=0,08). Következtetés: A program által előrelépést tettünk egy egészségesebb sportélet felé. A vállfájdalommal kapcsolatos szakirodalmakból ismert rizikófaktorok jelen voltak a vizsgált csoportban és bizonyos változók esetén összefüggést mutattak a testtartási eltérésekkel, így az edzésekbe szükséges beilleszteni a prevenciós feladatokat. A bemelegítés mellett a további szárazföldi edzésekben is javasoljuk figyelembe venni a prevenciós szempontokat.  Kulcsszavak: úszóváll, vállfájdalom, prevenció, sérülésmegelőzés, bemelegítés