Az újszülöttkori lágyéksérvek fő veszélye a kizáródás. Sérvkizáródást követően - repozíció nélkül - hat órán túl irreverzibilisen károsodhat a sérvtömlőben lévő hasüregi szerv keringése, így az érintett szerv elhalhat. Az esetek nagy részében a manuális repozíció még időben, sikeresen elvégezhető. Az aktuális irodalmi ajánlásokkal összhangban a korábbi ellátási algoritmusunk szerint sikertelen repozíciós kísérletet követően szedáció mellett forszírozott repozíciós kísérletet végeztünk. Az erőltetett repozíció veszélye azonban, hogy mi magunk mechanikai sérülést okozhatunk, illetve kérdéses életképességű bélszakasz kerülhet "vakon" a hasüregbe. A csecsemő- és újszülöttkorban végzett laparoszkópiák elterjedésével párhuzamosan megváltozott az ellátási protokollunk. Jelenleg sikertelen repozíció vagy akut hasi tüneteket okozó kizárt sérv esetén azonnali műtétet indikálunk. Cikkünkben két tanulságos esetünk bemutatása kapcsán a minimálinvazív műtéti technika jelentőségét szeretnénk hangsúlyozni kizárt sérv esetén. Elsőként egy, a korábbi ellátási útvonalat prezentáló gyermek esettörténetét mutatjuk be, akinél szedáció mellett sikeres repozíciót végeztünk, ám ezt követően akut hasi tünetek alakultak ki. Vitális indikációval laparoszkópos exploratiót végeztünk, mely során vékonybél-perforatio igazolódott. A második esetismertetés kapcsán mutatjuk be a megváltozott ellátási algoritmusunkat irreponábilis kizárt sérv esetén. A gyermeknél sikertelen repozíciós kísérletet követően urgens laparoszkópos exploratiót végeztünk, mely során szövődménymentesen végeztük el a repozíciót. Mindkét gyermeket rövid posztoperatív szakot követően panaszmentesen, rendezett bélműködés mellett bocsátottuk otthonába.  Kulcsszavak: kizárt sérv, akut has, laparoszkópia