Az elhízás és a szarkopénia kombinációja, a szarkopéniás obezitás" ami tízből egy felnőttet érint, nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint a szarkopénia önmagában, azonban a szakirodalmi adatok ellentmondásosak. Az életkor és az egészségi állapot függvényében ugyanis a túlsúly jobb túlélést jelenthet, ez az úgynevezett obezitás paradoxon. A közelmúltban publikált, szisztematikus irodalmi áttekintésre épülő metaanalízisünkben azt vizsgáltuk, hogy az obezitás valóban rontja-e a szarkopéniás felnőttek mortalitását és egészségi állapotát. A középkorúak elhízása, a szarkopéniás obezitás, majd a zsír öregkori megfogyatkozásával a szarkopéniás nem-obez fenotípus a biológiai öregedés egymást követő fázisai lehetnek Megjelenésük üteme egyénenként különbözik. A nagyobb zsirtömeg fiatalabb szarkopéniásokban rontja a mortalitást, azonban 65 év feletti önellátó szarkopéniás idősekben hosszabb várható élettartammal társul, mert biológiailag fiatalabbak lehetnek a szarkopéniás nem-obez egyéneknél súlyosan beteg szarkopéniásokban az obezitás nem rontja szignifikánsan a mortalitást, a kórállapot súlyossága a döntő. A szarkopéniás obezitás 2022-ben elfogadott diagnosztikai kritériumai alapján egyénre szabott terápiában kulcsfontosságú az életkor figyelembevétele.  Kulcsszavak: szarkopéniás elhízás, obezitás paradoxon, metaanalizis