Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=163487
MOB:2024/2
Szerzők:Decsi Tamás
Tárgyszavak:CSECSEMŐTÁPLÁLÁS; CSECSEMŐTÁPSZEREK; PREBIOTIKUMOK; PROBIOTIKUMOK; ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2024. 165. évf. 22. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A csecsemőtáplálás legfontosabb kérdései 100 évvel ezelőtt és napjainkban / Decsi Tamás
  Bibliogr.: p. 849-850. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.33071
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 22. sz., p. 843-850. : ill.


A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika 1924-ben kezdte meg működését, a klinika első igazgatója a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiemelkedőbb alakja, Heim Pál (1875-1929) volt. Heim Pál tudományos kutatóként és gyakorló gyermekorvosként egyaránt mélyrehatóan foglalkozott a csecsemőtáplálás kérdéseivel. Szinte sorra vette az anyatej és az annak hiányában felhasználható tehéntej különböző makronutriens összetevőit a csecsemőtáplálásban történő alkalmazhatóságuk szemszögéből, és vizsgálatainak eredményeiről a kor legjelentősebb gyermekgyógyászati tudományos folyóirataiban számolt be. Napjainkban nem a makronutriensek, hanem a csecsemőtápszert kis mennyiségben kiegészítő, biológiailag aktív összetevők állnak a csecsemőtáplálási kutatások középpontjában. A probiotikumok és a prebiotikumok a csecsemő székletflórájának befolyásolása útján, míg a legfontosabb ómega-3 hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav, a dokozahexaénsav összetett lipidek alkotóelemeként fejthet ki kedvező egészségi hatást a csecsemő szervezetében. Az elmúlt három évtizedben közel azonos számú, nagyjából 150 és 200 közötti, azaz évi 5-6 randomizált, kontrollált vizsgálat tanulmányozta a probiotikumok, a prebiotikumok és a dokozahexaénsav csecsemőtápszerbe történő beillesztésének hatásait (196, 148 és 153, sorrendben). Míg azonban a probiotikumok és a prebiotikumok esetében határozott tudományos testületi állásfoglalások nem születtek, addig a dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszerbe történő kötelező beépítésére törvényerejű hatósági előírást fogalmaztak meg, legalábbis az Európai Unió államaira vonatkozón. A dokozahexaénsavnak a csecsemőtápszer elengedhetetlen alkotórészeként való elfogadását nagyban megkönnyítette, hogy míg a dokozahexaénsav esetében egy kémiailag pontosan meghatározott vegyületről van szó, addig a probiotikumok és a prebiotikumok fogalma nagyszámú, különböző anyagot foglal magában. A pécsi Gyermekgyógyászati Klinika fennállásának centenáriuma alkalmából összefoglalóan megállapítható, hogy a csecsemőtáplálás kérdéseinek tanulmányozása a klinika tudományos kutatómunkájának és gyakorlatot fejlesztő tevékenységének igen eredményesen művelt területe volt nemcsak 100 évvel ezelőtt, hanem a közelebbi múlt évtizedeiben is.  Kulcsszavak: csecsemőtáplálás, csecsemőtápszer, dokozahexaénsav, prebiotikum, probiotikum