Az egész populációt érintő, tehát kimondhatjuk, hogy legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktor a hipertónia. Ismert az a tény, hogy a szisztolés vérnyomás 3 Hgmm-rel történő csökkentése 5-8%-kal mérsékli a sztrók és a koronária-betegség mortalitását. Az extrém vérnyomás-kiugrások mellett az átlagos szisztolés vérnyomás mértéke és az éjszakai vérnyomásnak a nappalihoz hasonló értékei (ún. non-dipper jelenség) fokozzák jelentős mértékben a rizikót. Az antihypertenzív gyógyszerek napi egyszeri alkalmazása az esetek jelentős részében nem biztosít egyenletes tenzió-csökkenést. A napi kétszeri bevitel egyenletesebb plazmaszintet, illetve kiegyensúlyozott vérnyomás-mérséklődést vált ki. Ez nemcsak monoterápia, hanem kombinált készítmények esetében is megfigyelhető. A terápia beállításánál figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, amit a 24 órás vérnyomásmérés, vagy otthoni, rendszeres vérnyomás-ellenőrzés adatai alapján ismerhetünk fel.