A huszonegyedik században a nők életük egyharmadát posztmenopauzában, fokozatosan csökkenő hormonszintek mellett töltik el. A hormonális változások több mozgásszervi betegség kialakulását elősegíthetik, a kezdődő elváltozásokat felgyorsítják. A tárgyalt kórállapotok mindegyikére az életminőség romlása jellemző, a kezelés célja ennek megelőzése. Csontritkulás esetében az építő és bontó folyamatok ismerete szükséges a megfelelő prevencióhoz, ennek és a kialakult kórállapot kezelésének legfőbb célja a törések megelőzése. Az osteoarthritis az ízületi porcok degeneratív elváltozása, amelyben szintén az építő és bontó folyamatok egyensúlya bomlik fel, lehetővé téve a porc sérülését. Ezekben a kórállapotokban a prevenció elsősorban a megfelelő életmódot - mozgást és táplálkozást - jelenti, a kezelésben porcregenerálók és fájdalomcsillapítók gyulladáscsökkentők mellett a hasonló hatású fizikoterápiás kezelések alkalmazhatók. A sarcopenia, az izomtömeg vesztése felléphet önállóan, vagy a fenti betegségek kísérőjeként is. Ez utóbbi esetben azok kimenetelét ronthatja. Megelőzésében a mozgás és a minőségi táplálkozás mellett az izomzat leépüléséhez vezető egyéb betegségek megfelelő kezelésének van szerepe. Különösen figyelmet érdemel a sarcopeniás obesitas jelensége.  Kulcsszavak: menopauza, osteoporosis, osteoarthritis, sarcopenia