A beszűkült vesefunkció, a krónikus vesebetegség (CKD) szignifikánsan növeli a cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás kockázatát. A legnagyobb veszélyt a thromboemboliás szövődmények jelentik, különösen gyakran társuló pitvarfibrilláció (PF) esetén. Az antikoaguláció szignifikánsan csökkenti a stroke, a koszorúér-thrombosis és a szisztémás embolizáció gyakoriságát. A klinikum szempontjából fontos paradoxon, hogy beszűkült veseműködés mellett, annak súlyosságával arányosan nő a vérzés kockázata, és csökken az antikoaguláció védő hatása. Nincsenek megbízható, a direkt orális antikoaguláns (DOAC) szereket egymással összehasonlító vizsgálatok, így a terápia megválasztása és a gondozás mindig egyénre szabott.