Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=164628
MOB:2023/4
Szerzők:Bőr Angéla; Czimbalmos Csilla; Apor Astrid; Nagy Anikó Ilona; Tóth Attila; Lakatos Bálint; Gellér László; Szegedi Nándor; Vágó Hajnalka; Merkely Béla; Nagy Andrea
Tárgyszavak:MITRÁLIS BILLENTYŰ PROLAPSUS; DIAGNOSZTIKUS KÉPALKOTÁS; ECHOKARDIOGRÁFIA; KONTRASZTANYAGOK
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2023. 53. évf. 6. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Multimodális képalkotó vizsgálatok szerepe aritmogén mitrális prolapszus szindrómában / Bőr Angéla [et al.]
  Bibliogr.: p. 553. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2023.53.6.545
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2023. 53. évf. 6. sz., p. 545-553. : ill.


Bevezetés: A mitrális prolapszus ritka, de klinikailag nem elhanyagolható aritmogén formája malignus kamrai ritmus­zavarokhoz és hirtelen szívhalálhoz is vezethet. Célunk az aritmogén mitrális prolapszus szindróma (AMVP) jellemzőinek multimodális feltérképezése volt, különös tekintettel azokra a paraméterekre, amelyek alkalmasak lehetnek az aritmiarizikó becslésére. Betegek és módszerek: 44, mitrális prolapszussal és mitrális anularis diszjunkcióval egyaránt rendelkező beteg részletes kivizsgálását végeztük el, amely tartalmazta az anamnézis és panaszok felmérését, vérnyomásmérést, 12 elvezetéses EKG-t, 24 órás Holtert, transztorakális echokardiográfia- és szív-mágnesesrezonancia- (CMR-) vizsgálatot. Betegeinket az Európai Kardiológus Társaság konszenzusdokumentumának kritériumrendszere szerint osztottuk aritmogén és nem aritmogén csoportra. Speckle tracking echokardiográfia segítségével bal kamrai longitudinálisstrain-mérést végeztünk és a mért értékeket egy 20 főből álló, egészséges kontrollcsoport strainértékeivel is összevetettük. Eredmények: A betegek 53%-ánál volt inferior T-hullám-eltérés a nyugalmi EKG-n, 74% panaszolt palpitációt. A syn­cope előfordulása magasabb volt az aritmogén csoportban (42, 1, 12, 5, 0, 03, 8). A betegek 86,4%-ában a mitrális regurgitáció nem haladta meg a közepes súlyosságot. 3D-echokardiográfia során mért bal kamrai térfogat­értékek a normáltartomány felső határát meghaladták, normál bal kamrai ejekciós frakció mellett. A prolapszusos betegek esetében a globális longitudinális strain értéke szignifikánsan alacsonyabb volt az egészséges kontrollcsoporthoz képest (-20,3+-2,4% vs. -21,9+-2,0%; p=0,019). A bazális inferolaterális (-22,2+-8,8 vs. -28,8+-7,0; p=0,008) és inferior (-13,2+-6,3 vs. -20,9+-4,1; p=0,001) szegmentális strain értékei szignifikánsan kisebbek voltak a prolapszusos, mint az egészséges kontrollcsoportban. A CMR-felvételeken a betegek 47%-ában ábrázolódott késői kontrasztanyag-halmozás (LGE) az inferolaterális régióban. Következtetések: Az inferior EKG-eltérések és a palpitáció gyakori jelenség mitrális prolapszusos betegekben, azonban alacsony specificitásuk miatt az aritmiarizikó becslésére nem alkalmasak. Ezzel szemben a syncope alarmírozó jelnek tekinthető. A szegmentális longitudinális strain eltérései jellegzetes mintázatot mutatnak, és az LGE is hasonló lokalizációban jelenik meg, így a bazális inferolaterális szegmentum kiemelt szerepe feltételezhető az AMVP-betegekben.  Kulcsszavak: aritmogén mitralis prolapszus, mitralis anularis diszjunkció, speckle tracking echokardiográfia, késői típusú kontrasztanyag-halmozás