Bevezetés: Az agyi érkatasztrófák okozta betegségteher globálisan a vezető népegészségügyi problémák közé tartozik. A megfelelő betegutak szervezéséhez, a páciens számára elfogadható életminőség-célok eléréséhez, az ellátás eredményességének és hatékonyságának fejlesztéséhez fontos visszacsatolást nyújtanak az életminőség mérések. Ahhoz, hogy erről adekvát képet kapjunk, megfelelő mérőeszközökre van szükség. Számos általános és specifikus kérdőív van használatban, melyeknek érvényessége és megbízhatósága különbözik. Célkitűzés: Célunk, hogy szakirodalmi áttekintésünkben rendszerezzük, milyen felmérő skálákat alkalmaznak a kutatói és klinikai gyakorlatban a stroke utáni életminőség mérésére. Módszer: A PubMed és Google Schoolar adatbázisokban a "quality of life"; "measuring" és "stroke" kulcsszavakkal alapoztuk meg szakirodalmi hátterünket, ezen kívül az érvényben lévő hazai strokeellátásban jelenleg hatályos protokollokat és útmutatókat is bevontuk az áttekintésbe. Eredmények: A hazai gyakorlatban módszertani hiányt fedeztünk fel: a stroke utáni életminőség betegség-specifikus mérésere nem áll rendelkezésre validált magyar kérdőív. A hazai kutatói és klinikai használatban többnyire funkcionális állapotfelmérő skálákat alkalmaznak, illetve az életminőség mérésére generikus jellegű kérdőíveket. A nemzetközi irodalomban a Stroke Specific Quality of Life és Stroke Impact Scale kérdőívet alkalmazzák, utóbbi jobb pszichometriai mutatókkal rendelkezik. Megbeszélés: Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az életminőség-kutatások száma. Ezen vizsgálatok eredményei egészség-gazdaságtani elemzéseknek nyújtanak fontos adatokat, így fontos, hogy pontos és megbízható eszközökkel történjenek a mérések. Áttekintésünk alapot biztosított a magyar nyelvű strokespecifikus életminőség kérdőív adaptálásának.  Kulcsszavak: stroke, egészséggel kapcsolatos életminőség, kérdőív