A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonális terá piák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonte rápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis (CV) kockázat növekedésével, mások fokozzák a corona riabetegségek (elsősorban az acut myocar dialis infarctus), a vénás thromboembolia, valamint az ischaemiás és vérzéses stroke rizikóját. Ebben az irodalmi áttekintésben a nőgyógyászatban használt hormonális kezelések CV vonatkozásait foglaljuk össze két részre bontva: az első részben a hormonális fogamzásgátlókat, a második részben majd a menopauzális hormonterápiát tárgyaljuk. A kombinált, tüszőhormont és progesztogént tartalmazó fogamzásgátló tabletták (KOK) szig nifikáns mértékben, de nagyobb klinikai je lentőség nélkül növelik a vénás thromboembolia kockázatát. A dohányzó, túlsúlyos és idősebb nőkben észlelhető rizikónövekedést a KOK tovább fokozza. Nem növelik vi szont a CV kockázatot az esztetrolt, valamint a csak progesztogént tartalmazó készítmények. A KOK szedése nem növeli a vérzéses stroke rizikóját, de az ischaemiás stroke és a szívinfarktus kockázatát kis mértékben igen. A hormonális fo gamzásgátlók (AC-k) CV mellékhatásai klinikai szempontból nem jelentősek és messze elmaradnak a nem megfelelő fo gamzásgátló módszer alkalmazása miatt be következő nem kívánt terhességgel kapcsolatos szövődményektől. Az alábbiakban a hormonális fogamzásgátlók CV kockázatával kapcsolatos irodalmi adatokat foglaljuk össze.  Kulcsszavak: nők egészsége, hormonális kezelés, hormonális fogamzásgátlás, cardiovascularis kockázat