Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=161073
MOB:2023/4
Szerzők:Bódi Bernadett; Szvath Petra; Mátay Gábor; Takács Szabolcs; Hermann Csaba; Zana Ágnes
Tárgyszavak:SARS-COV-2; PANDEMIA; EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK; MENTÁLIS EGÉSZSÉG; INTENZÍV TERÁPIÁS EGYSÉGEK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2023. 164. évf. 42. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére / Bódi Bernadett [et al.]
  Bibliogr.: p. 1654-1655. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32888
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2023. 164. évf. 42. sz., p. 1646-1655. : ill.


Bevezetés: A koronavírus-világjárvány jelentős terhet rótt az intenzív terápiás osztályokra, és rávilágított az ellátást végző szakemberek hiányára. A megnövekedett munkaterhek és a magas halálozási arány miatt az intenzív ellátásban dolgozókat a korábbinál nagyobb fizikai és pszichés stressz érte a pandémia alatt. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt annak vizsgálata, hogy a koronavírus-járvány milyen hatást gyakorolt az intenzív ellátásban dolgozók érzelmi, mentális és morális állapotára. Módszer: Munkacsoportunk a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának dolgozói körében végzett papíralapú kérdőíves vizsgálatokat. Első felmérésünk a világjárvány kezdetekor, 2020-ban, a második a harmadik járványhullám után, 2021-ben történt. Validált kérdőíveket alkalmaztunk (Szakmai Életminőség Skála, Demoralizációs Skála, Észlelt Stressz Kérdőív, Események Hatása Kérdőív és Poszttraumás Növekedés Kérdőív), és a demográfiai adatokon túl az életmódról, a szabadidős tevékenységről, a táplálkozási szokásokról és a pszichés támogatás elfogadásáról gyűjtöttünk információkat. Eredmények: A két vizsgálat résztvevőinek létszáma és demográfiai összetétele eltér, tükrözve a személyi állománynak a járvány idejét jellemző változását. Az egyes dolgozói és a szociodemográfiai csoportok között a pandémia előtt nem mutatkozott különbség, ám egy évvel később az ápolók minden negatív skálán szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a többi csoporthoz képest. Kevesen vettek igénybe pszichológiai segítséget a vizsgált időszakokban (9,512,7%), ugyanakkor pszichológiai támogatás iránti igényt a válaszadók harmada megfogalmazta. Az új munkakörben dolgozók szignifikánsan nagyobb mértékű poszttraumás növekedést (2,91 +- 0,82 vs. 2,20 +- 1,06, p = 0,016) mutattak. Megbeszélés: Eredményeink alapján az ápolók képezik a leginkább leterhelt dolgozói csoportot egy bizonytalan és stresszes időszakban. A pandémia alatt rendelkezésre álló pszichés támogatás önmagában nem bizonyult elégségesnek. Következtetés: A dolgozók mentális egészségének javításához további lépések szükségesek.  Kulcsszavak: intenzív terápia, egészségügyi dolgozók, mentális egészség, koronavírus