Postcovid mentális egészséget és tanulási hatékonyságot fejlesztő edukációs program ismertetése és hatékonysága az SZTE ETSZK hallgatóinak körében / Gulyás Judit, Biró Edit Magdolna, Tóth Renáta
Bibliogr.: p. 14-15. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.14232/ACTASANA.2023.1.3-26.
In: Acta Sana. - ISSN 2060-3142. - 2023. 16. évf. 1. sz, p. 3-26. : ill.
Bevezetés: A pandémia sokrétűen hatott életünkre. Ezen hatások közé tartozik a stresszel, hangulati élettel és kiégéssel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribb előfordulása is, amely a felsőoktatásban tanulókat is érinti. Célkitűzés: Célunk volt a hallgatók tapasztalataiból kiindulva képet kapni a pandémia tanulmányokra és mentális egészégre kifejtett hosszú távú hatásairól. Módszertan: Longitudinális vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának hallgatóit toboroztuk (N=55). Az első vizsgálati alkalommal (T1) az alapvető demográfiai adatokon kívül saját fejlesztésű kérdéseket (online/ offline tapasztalatok), standardizált kérdőíveket (Észlelt Stressz Kérdőív, Maslach Hallgatói Kiégés Skála, Megküzdési Módok Kérdőív, Beck Depresszió Rövidített Kérdőív) és saját fejlesztésű skálákat (Időmenedzsment Skála, Tanulástechnika Skála, Stresszkezelés Skála) alkalmaztunk. A résztvevőket két csoportba soroltuk. A kísérleti csoport tagjai négy héten keresztül heti két alkalommal e-mailben edukációs anyagokat kaptak, amiben a kontrollcsoport tagjai nem részesültek. A második adatfelvételkor (T2) mindkét csoporton visszamérést végeztünk egy rövidített kérdőívcsomaggal. Eredmények: A kontrollcsoportban (N=31) szignifikáns javulást kizárólag az észlelt stressz mértéke mutatott a T1 és T2 időpontok összehasonlításakor (p=0,049), míg a kísérleti csoportban (N=24) több változó esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. A négyhetes program után az észlelt stressz szintje csökkent (p=0,001), a kiégés hatékonyságcsökkenés dimenziójában javulás mutatkozott (p=0,009), nőtt a céltudatos cselekvéssel való megküzdés mértéke (p=0,009), az érzelmi egyensúly keresésével történő megküzdés mértéke (p=0,032), a tanulástechnikai módszerek alkalmazási gyakorisága (p=0,001) és a stresszkezelési technikák alkalmazási gyakorisága is (p=0,022). Következtetések: A megalkotott program hatékonyságát bizonyítják eredményeink, melyek a legtöbb tényező mentén pozitív irányú változást igazoltak. Érdemes lehet az online tér adta lehetőségekkel élni hasonló programokkal, akár preventív célzattal is. Kulcsszavak: COVID-19 pandémia, stressz és szorongás, mentális egészség, online oktatás, pszichoedukatív program