Háttér és cél: A súlyos agysérült betegek tápláltsági állapotának felmérése, a kezeléséhez szükséges egyéni táplálásterápia kialakítása és eredményességének vizsgálata a korai neurorehabilitáció során. A vizsgálat alanyai: Súlyos agykárosodást szenvedett 73 beteg, 47 férfi és 26 nő, átlagéletkoruk 36 év (17-78, SD=15,54). Módszer: Prospektív leíró vizsgálat egy centrumban. A vizsgált változók az Eredmények részben kerülnek részletezésre. E redmények: A rehabilitációt igénylő súlyos agysérülést döntően trauma (59), kisebb részben stroke (12) és anoxia (2) okozta. Az agykárosodás kialakulásától a rehabilitációra történő felvételig átlagosan 49 nap telt el (10-252, SD=43), a rehabilitációs felvételi Glasgow Coma Scale értéke átlagosan 10 (SD=2,683) volt. A hozott zárójelentések 65%-a tartalmazott információt a betegek táplálásról. A betegek felvételekor a testtömegindex átlagosan 21,3 (12,3-46,4, SD=5,663), a Nutritional Risk Screening értéke 5,35 (2-6, SD=1,133) volt. A korai részlegre érkezéskor a betegek 30%-ánál észleltek táplálással kapcsolatos problémát (diszfágia, obstipatio, diarrhoea, atonia, hányás). A részlegen a betegek egyéni táplálásterápiában részesültek. Az átlagos ápolási idő 48 nap (8-177, SD=34,62) volt. A korai részlegről a rehabilitációs osztályra 54, ápolási osztályra 11, otthonába 4, intenzív osztályra 2, idegsebészetre 2 beteg került. A távozási átlag testtömegindex 21,4 (13,5-46,6, SD=5,46), a Nutritional Risk Screening 3,95 (1-6, SD=1,53). A korai rehabilitáció eredményeként a Functional Independence Measure átlagértéke 24-ről (17-85, SD=12,2) 48-ra emelkedett (18-109, SD=26). K onklúzió: A felvételi tápláltsági állapot felmérése és az egyedi táplálásterápia kialakítása nélkülözhetetlen része a súlyos agysérült betegek rehabilitációjának. Neurorehabilitációra érkezéskor a betegek tápláltsági állapota nem optimális és a dokumentációjuk sem tartalmaz megfelelő információt a táplálásról. A korszerű dietetikai módszerek alkalmazása és dokumentálása szükséges a táplálásterápia eredményességének biztosításához és a sikeres rehabilitációhoz. Kulcsszavak: neurorehabilitáció, agysérülés, tápláltsági állapot, táplálásterápia, szövődmények