Bár a kardiális reszinkronizációs kezelés (CRT) klinikai végpontokra kifejtett kedvező hatása jól ismert, sajnos nem minden beteg reagál ugyanolyan mértékben a kezelésre, a nonreszponderitás továbbra is fontos probléma. A reszponderitás arányának optimalizálása a műtét előtti betegkiválasztásnál kezdődik, jelentősége van a beültetett eszközök/elektródák típusának és a beültetés módjának, valamint a szoros követésnek is. A CRT-re adott válasz értékelése közös feladata a beteget gondozó kardiológusnak, szívelégtelenség specialistának, az echokardiográfiás kontrollt végzőnek, a készüléket ellenőrző elektrofiziológusnak és a családorvosnak. Jelen összefoglalóban ezeket a speciális beteggondozási feladatokat, illetve optimalizációs lehetőségeket tekintjük át. Kulcsszavak: kardiális reszinkronizációs kezelés, CRT, biventrikuláris ingerlés, gondozás, optimalizáció