A betegekkel és a szignifikáns személyekkel végzett közös munkában - a technikai készségek mellett - meghatározó szerepet tölt be az ápoló interperszonális tudásfedezete és felkészültsége a segítséget kérők gondozása során. A betegvezetés az ápolás értékeinek, beavatkozási módjainak interperszonális közvetítési eszköze, amelynek folyamatos továbbfejlesztése ezért ugyancsak nélkülözhetetlen az ápolás hatékonyságának növelése érdekében. A tanulmány elsődleges célja a tengeri navigáció metaforáján alapuló triangulált betegvezetés modelljének bemutatása, különös tekintettel annak jelentőségére a mindennapok gyakorlatában. A dolgozat további célja feltárni a betegvezetés gyakorlásához szükséges feltételek és az ápolás előtt álló célkitűzések összefüggéseit. Az elemzés tapasztalatai egyértelműen a mielőbbi szemléletváltozás szükségességét sürgetik a rendszer valamennyi szereplője tekintetében, mivel ennek függvényeként alakul az egészségügyi ellátórendszer működtetése és a kívánt célok elérése egyaránt.  Kulcsszavak: személyközpontú ápolás, ápolási folyamat, ápolási diagnózisok