Célkitűzés: Tanulmányunkban arra szerettünk volna választ kapni, hogy van-e összefüggés a terhesek parodontális vizsgálatkor jegyzett terhességi kora és a vizsgálat során észlelt szondázási vérzések gyakorisága között, és ennek milyen kapcsolata van a szüléskori terhességi korral, valamint az újszülöttkori testsúllyal. Anyag és módszer: Az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján együttműködve az SZTE Fogorvostudományi Kar Fogpótlástani Tanszékével 2019. augusztus 1. és 2020. február 29. között 1144 szegedi lakcímmel rendelkező terhes ultrahangvizsgálatát végeztük el. Közülük 111 alapbetegséggel nem rendelkező, primigravida-primipara szegedi lakos került beválogatásra, majd részesült parodontális vizsgálatban. A páciensek második trimeszterbeli parodontális vizsgálatát követően a terhességeket szülésig nyomon követve elemeztük a születéskori terhességi kort és az újszülöttek születési súlyát. Eredmények: Tanulmányunkban pozitív összefüggést találtunk a fogászati vizsgálatkor észlelt magasabb terhességi kor és a nagyobb ínyvérzési index között. Negatív összefüggést tapasztaltunk (bár a szignifikancia szintjét éppen nem érték el) a parodontális vizsgálatkor észlelt ínyvérzési index növekedése és a szüléskori terhességi kor, valamint az újszülött születési súlya között. Következtetések: Jelen tanulmányunk is megerősíti a prekoncepcionális és terhesség alatti fogászati szűrővizsgálatok jelentőségét, beleértve a betegedukációt is.  Kulcsszavak: gingivitis, parodontitis, szondázási mélység, szondázási vérzés, ínyvérzési index