A daganatos megbetegedések esetében a magas stressz szint, szorongás a betegség szinte minden fázisában jelen van, és jelentősen befolyásolhatja a helyzettel való megküzdési képességet, napi funkcionalitást, pszichés jóllétet olykor akár klinikai szintű pszichiátriai zavart, és esetenként a szuicid kockázat növekedését okozva. A rákbetegség kezelését képező sebészeti beavatkozások, gyógyszeres- és kemoterápia, illetve sugárterápia mellékhatásai, így a hajhullás, szőrzet elvesztése, hányinger, hányás, gyengeség, fáradékonyság, fokozott vegetatív tünetek (pl. zsibbadás, hasmenés), csökkent libidó, a test és testkép torzulása, és a kognitív funkciók változása (pl. brain fog) is komoly pszichés megterhelést, problémákat, és tüneteket okozhatnak a betegségtől való szorongás, illetve egzisztenciális szorongás és halálfélelem, valamint a részben ezek következtében megjelenő lehangoltság és depresszió mellett. A diagnózis közlésétől a különböző terápiák végéig, aktív vagy palliatív ellátásban végzett, valamint hosszú távú követéses vizsgálatok egyaránt tükrözik nem csak a megnövekedett pszichést stresszt, fokozott szorongást és depressziós tüneteket, de a krízishelyzetek kialakulását is a kezelési folyamat során, így ezen betegcsoport pszichés megsegítése, a pszichés problémák vagy zavarok szűrése, szükség esetén kezelése mindenképpen kívánatos, annál is inkább, mert a betegek rosszabb mentális állapota rontja a kezeléssel való együttműködést, a szomatikus állapotot, és összességében a betegség kimenetelét.