Háttér: Az elmúlt években drámaian megnőtt a klinikai kutatás bürokratikus terhe, ami hátrányosan befolyásolta a vizsgálók és a klinikai kutatócsoportok tevékenységét. Bár a Helsinki Nyilatkozatnak, a helyes klinikai gyakorlatnak (GCP) és más vonatkozó előírásoknak való megfelelés továbbra is megkérdőjelezhetetlen, ezek túlértelmezése és a szponzorok és szerződéses kutatószervezetek (CRO-k) belső működési eljárásaival való helyettesítése növelte az adminisztratív terhelést. Az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) Klinikai Kutatási Obszervatóriuma (ECRO) által 940 kutató részvételével végzett felmérés megerősítette, hogy szerintük a klinikai kutatás adminisztratív terhe túlzott; hogy az adminisztratív eljárások csökkenthetők a betegek biztonságának és jogainak, valamint az adatok minőségének befolyásolása nélkül; és hogy a bürokrácia gátja a klinikai vizsgálatoknak. Módszerek: Az ECRO és az ESMO Tudományos Orvosi és Közpolitikai Részlegének tagjaiból álló, széles körű klinikai kutatási tapasztalattal rendelkező orvosokból álló testület elemezte az adminisztratív munkafolyamatokhoz, a farmakovigilanciához és az orvosi ellátáshoz kapcsolódó klinikai vizsgálati eljárásokat. Eredmények: A testület azonosította azokat a helyzeteket, amelyeket illetően vita van a vizsgálók és a szponzorok/ CRO-k között. Olyan valós klinikai forgatókönyveket választottak ki, amelyek példát jelentenek az ilyen helyzetekre. A testület megvitatta és konkrét ajánlásokat javasolt ezekre a helyzetekre, a GCP figyelembevételével. Következtetések: Ez a kezdeményezés a klinikai vizsgálati eljárások egyszerűsítésére törekszik és a klinikai vizsgálatokban érdekelt felek közötti egyeztetési fórummá kíván válni azzal a céllal, hogy elősegítse a klinikai vizsgálatok fenntarthatóságát és a rákbetegek ellátását. Kulcsszavak: klinikai vizsgálatok, helyes klinikai gyakorlat, Helsinki Nyilatkozat, klinikai vizsgálat szponzorálása, klinikai vizsgálat monitorizálása