Pasteur és Semmelweis : mit nem vett észre Semmelweis? / Kiss László
Bibliogr.: p. 86. - Abstr. hun.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2023. 86. évf. 2. sz., p. 84-86. : ill.
A 2022-es év évfordulói közül kiemelkedik Louis Pasteur vegyész és bakteriológus születésének 200. évfordulója - 1822. december 27-én, pénteken látta meg a napvilágot Dőle városában, Kelet-Franciaországban (1: 36). Életrajza jól ismert és magyar nyelven hozzáférhető valamennyi lexikonunkban - az Orvosi Lexikon 1972-ben megjelent III. kötetében (958-959.o.) az orvostörténész Benedek István tollából olvasható a Pasteur címszó. Benedek itt nem tesz említést Pasteur és Semmelweis "kapcsolatáról". Megteszi ezt viszont Semmelweis életművét és korát tárgyaló könyvében (2). Benedek a 19. század orvosi felfedezései közt a legjelentősebbnek, a mikrobiológia nagy vívmányát, az eleven állati kórokozó, a contagium vivum (animatum) létének igazolását tartja, amely "Pasteur műve" (2: 316). És "ez az, amit maga Semmelweis nem vett észre" - fejezi be gondolatát Benedek. Pedig Pasteur "értelmet adott az aetiologia (kóroktan) szónak" (3: 268).