A COVID-19-világjárvány során mostanáig több mint 500 millió ember fertőződött meg, és a vírus több mint 6 millió ember halálát okozta. A betegséggel és a lehetséges szövődményekkel kapcsolatos ismeretek bővülése számos veszélyt tárt fel a betegség rövid és hosszú távú következményeivel kapcsolatban. Igazolódott, hogy a fertőzés nemcsak a légzőrendszert, hanem számos szervrendszert érint, és egyik legfontosabb a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt hatása. Mivel a sportolók fokozott kardiovaszkuláris terhelésnek vannak kitéve, ezért a szívizom-károsodás lehetséges kockázata komoly aggodalmat keltett a sporttársadalomban. Egyre több kutatási adat tárta fel azt a tényt, hogy a COVID-19-fertőzés akár tünetmentes átvészeltsége esetén is olyan klinikai vagy szubklinikai szívkárosodások lehetőségével lehet számolni, ami kockázatot jelenthet a sporttevékenységhez történő visszatérés során. Annak ellenére, hogy fiatal, egészséges egyéneknél ritka a súlyos lezajlású betegség és a fertőzés miatti kórházi kezelés, aggodalomra adott okot, hogy a fertőzés következtében szubklinikus szívizom-károsodás alakulhat ki, amelynek súlyos szívritmuszavarok és hirtelen halál is lehet a következménye. Emiatt a világ számos országában, így hazánkban is megszülettek azok a sportorvosi protokollok, amelyek a sportolók COVID-19-fertőzés utáni, sportba való biztonságos visszatérésére fogalmaztak meg ajánlásokat.