Bevezetés. A rehabilitációs területen dolgozó szakemberek számára szükséges a kliensek állapotának felméréshez, életminőségük vizsgálatához validált, magyar nyelven is elérhető mérőeszközök. Cél. A vizsgálat két mérőeszköz magyar verziójának kipróbálását tűzte ki céljául felnőttkorú, mozgásfogyatékossággal élő személyek körében: 1) Gross Motor Function Classification System (továbbiakban GMFCS) önkitöltős, magyar nyelvű változata, 2) Personal Outcomes Scale (POS), magyarul Személyes Életminőség Mutató (továbbiakban SZEM) önkitöltős szubjektív életminőségmérő kérdőív hivatalos magyar verziója. Módszer. A vizsgálatba 87 mozgásfogyatékossággal élő személy került bevonásra (48% nő - 52% férfi); 44,9% cerebralis paresis 55,1% egyéb diagnózis; átlag életkor: 53,55 év), és demográfiai, személyes adataik, az önkitöltős kérdőívekre adott válaszaik statisztikai elemzésre. Az összefüggések feltáráshoz korrelációs vizsgálatot végeztünk. Eredmények. A GMFCS önkitöltős kérdőív és a proxy változat között magas korrelációt találtunk r=0,931** (p<0,01). A SZEM-et vizsgálva, a résztvevők magas életminőségről számoltak be. Regressziós modellt alkalmazva szignifikáns, irányát tekintve pozitív összefüggést találunk a magasabb iskolai végzettség és életminőség (b=0,346, p=0,011), és a cerebralis paresis diagnózisa és az életminőség (b=0,432, p=0,020) között. Az intézményben élés negatív hatással van az életminőségre (b=-0,367, p=0,05). A demográfiai változók hatását tekintve a nők szignifikánsan magasabb életminőségről számoltak be (p=0,047), az életkor előrehaladtával csökkent a megítélt életminőség (p=0,06). Konklúzió. A GMFCS magyar nyelvű, önkitöltős verziója alkalmasnak bizonyult a cerebralis paresissel élő személyek nagymozgásfunkcióinak osztályozására, a SZEM a mozgásfogyatékossággal élő személyek életminőségének mérésére.  Kulcsszavak: mozgásfogyatékosság, cerebralis paresis, nagymozgás-funkció, életminőség