Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=162981
MOB:2022/4
Szerzők:Masa Andrea; Fiedler Orsolya; Derzsi-Horváth Martina; Szabó Attila; Tobak Orsolya; Deutsch Krisztina
Tárgyszavak:MENTÁLIS EGÉSZSÉG; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Sport- és Egészségtudományi Füzetek - 2022. 6. évf. 4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/sport-es-egeszsegtudomanyi-fuzetek ]


  Pedagógusok mentális egészségének komplex vizsgálata / Masa Andrea [et al.]
  Bibliogr.: p. 88-91. - Abstr. hun., eng.
  In: Sport- és Egészségtudományi Füzetek. - ISSN ISSN 2560-0680,  eISSN 2560-1210. - 2022. 6. évf. 4. sz., p. 73-91. : ill.


Célkitűzés: A pedagógusok mentális egészsége kiemelt jelentőséggel bír, hiszen azon túl, hogy a pszichés jóllétük a saját egészségük szempontjából is fontos, közvetve a diákok lelki egészségét is befolyásolja. Vizsgálatunk célja középiskolai pedagógusok mentális egészségének komplex vizsgálata. Hipotézisek: Feltételezésünk szerint összefüggés mutatkozik a munkahelyi, a szociodemográfiai jellemzők, a szenvedélybetegségek megjelenése és a mentális egészség dimenziói között, illetve a különböző lelki egészség dimenziók vonatkozásában. Anyag és módszerek: A keresztmetszeti felmérést 2019. március és novembere között végeztük 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célirányos mintavétellel (n=200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze validált kérdésekből összeállított kérdőív, a Beck-féle Depresszió Kérdőív, a Lelki egészség kérdőív, a Koherencia-érzés kérdőív és az Észlelt stressz kérdőív alapján. IBM SPSS Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett, Mann Whitney és Kruskal-Wallis próbát, valamint Spearman korrelációt végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). Eredmények: A minta mentális egészségre vonatkozó pontértékei (általános lelki egészség 23,37+-4,081, észlelt stres.sz 20,7+-9,205, depresszió 12,47+-3,906, koherencia-érzet 66,55+-11,752) korábbi szerzők eredményivel összehasonlítva kedvezőbb (például a koherencia érzet Balajti kutatásában 59,4+-11,9) (Balajti et al., 2007). A nők szignifikánsan magasabb észlelt stressz (p=0,013) és depresszió (p=0,050) pontszámmal bírnak, a koherencia-érzet pedig az életkor előrehaladtával szignifikánsan (p=0,004, r=0,200) nő. A magasabb társas támogatottságú válaszadók körében szignifikánsan alacsonyabb az észlelt stres.sz (p=0,010), a depresszió (p=0,001) mértéke, és szignifikánsan magasabb (p<0,001) a koherencia-érzet. Következtetések: Eredményeink azon túl, hogy a stressz és a depresszió ös.szefüggését igazolják, rámutatnak arra, hogy a mentális egészség eredője a koherenciaérzet. A résztvevő pedagógusok önbevallásán alapuló eredményeink szerint kedvező belső erőforrásokkal vannak jelen diákjaik életében.  Kulcsszavak: mentális egészség, lelki egészség, koherencia-érzet, koherencia