Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=160721
MOB:2022/4
Szerzők:Gulyás Renáta; Molnár-Tóth Alinka; Kis Orsolya; Jakab Katalin; Klivényi Péter
Tárgyszavak:APHASIA; NYELVI TESZTEK; DIAGNÓZIS; TERÁPIA
Folyóirat:Rehabilitáció - 2022. 32. évf. 4. sz.
[https://www.rehab.hu/folyoirat.aspx?&web_id]


  Nyelvtani szerkezetek feldolgozásának kvalitatív elemzése afáziás személyeknél / Gulyás Renáta [et al.]
  Bibliogr.: p. 157. - Abstr. hun., eng.
  In: Rehabilitáció. - ISSN 0866-479X. - 2022. 32. évf. 4. sz., p. 149-157. : ill.


Háttér és célkitűzés: Az agrammatizmus témakörének feltárása központi eleme a nyelvtani és afáziakutatások kereszteződésének. Az afáziában szimptómaként megjelenő szintaktikai korlátozottság azt tükrözi, hogy az egyén nem tudja megfelelően felhasználni a morfológiai, szintaktikai információkat a megértésben. Betegek és módszer: Kutatásunkban 41 afáziás beteg vett részt, akiknél vizsgáltuk a különböző típusú és nehézségi fokú nyelvtani struktúrák feldolgozását a TROG-H nyelvtani szerkezetek megértése teszttel. Az afázia súlyosságának meghatározása a Western afáziateszt segítségével történt, mely szerint 20 enyhe és 21 közepesen súlyos afáziás beteg szolgáltatott adatot. Eredmények: Elemzéseink során elsősorban az enyhe és a közepesen súlyos afáziás személyek teljesítményét hasonlítottuk össze, ami alapján a TROG-H teszt 18 feladatcsoportjából 8 esetében teljesítettek az enyhe afáziás személyek szignifikánsan jobban a közepesen súlyos afáziás személyekhez képest. A két csoport számos feladatcsoportban mutatott szignifikáns különbséget, de alapvetően teljesítményük ugyanazt az ívet követte. További elemzéseinkhez így kvalitatív módszert választottunk, mely során a teszt azon blokkjait, melyek alanyaink számára legnehezebben teljesíthetők voltak, tovább analizáltuk. Következtetések: Vizsgálatunk eredményei alapján úgy véljük, hogy az afázia súlyossága befolyásolja a TROG-H teszten nyújtott teljesítményt, de a teszt egyes feladatcsoportjaiban mutatott hasonló teljesítménymintázat sokkal több információval szolgál a nyelvi képességről alkotott felfogás tekintetében. A kapott eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az agrammatikus tüneteket mutató egyének számára különösen nagy nehézséget jelent a komplexebb, reverzibilis szerkezetek feldolgozása. A célmondattal közeli szemantikai kapcsolatban álló elterelők nagyobb valószínűséggel eredményeznek hibás választ. Eredményeink alátámasztják a TROG-H teszt klinikai alkalmazhatóságának relevanciáját, ugyanis diagnosztikus célú használatával eredményesebb nyelvi terápia végezhető.  Kulcsszavak: agrammatizmus, afázia, nyelvtani szerkezetek, TROG-H teszt, kvalitatív megközelítés