A szerzők a munkahelyi unalom szindrómájára hívták fel a figyelmet. A munkavállaló a mindennapokban alulstimuláltságot él meg, mert a feladatai nincsenek összhangban a képességeivel és ezek nem jelentenek intellektuális próbatételt. A kihívások nélküli munka, az alacsony terhelés és a sok rutinmunka gyakran okozza a munkahelyi unalmat. Emiatt kevésbé érzi magát komfortosan, és az önbizalmára is komoly csapást mérhet. Idővel a munkahelyi unalom akár depresszióvá is válhat. Az is előfordulhat, hogy munkahelyi unalmát szeretné elrejteni kollégái, munkaadói vagy vezetői elől. Ennek színlelése lelkileg is kimerítheti és stresszt okozhat. Az unatkozó munkavállalóknak nagyobb az esélyük arra, hogy alacsony legyen az önbecsülésük, és alábecsüljék magukat. Mivel félnek a kudarctól, nem merik vállalni a kihívásokat és elfogadják az unalmat, amit naponta el kell viselniük. Ez az unalom azonban hosszútávon megbosszulja magát: fáradtnak és kedvetlennek érzik magukat és bűntudatot éreznek a munkáltatójukkal szemben, aki havonta fizeti a bérüket. Ettől egyre bizonytalanabbak lesznek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak kiemelt feladata, hogy a munkahelyi unalom kérdéskörével tisztában legyenek.  Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügy, munkahelyi unalom, fáradság, depresszió