A fémólom okozta fokozott expozíció, intoxikáció rendszeresen visszatérő foglalkozási megbetegedés. Napjainkban leggyakoribb forrása az ólomsavas akkumulátorgyártás, illetve az ólommagvas lőszerek gyártása és felhasználása. Míg üzemi körülmények között (gyártás) a fémólom által jelentett kockázat jól ismert, ezért jól kezelhető, addig a lőszerek felhasználásánál ez már kevésbé jellemző. A felhasználóknak olykor a veszélyes anyag jelenléte sem ismert, jobb esetben megpróbálnak védekezni hatása ellen, csak eredménytelenül. Ennek általában a megfelelő higiénés ismeretek hiánya, elégtelen műszaki megoldások az okai. Utóbbi szorosan összefügg az anyagi érdekekkel. E csoportok érintettjeinél a szervezetbe került ólom mennyisége nagy változékonyságot mutat, nehezen becsülhető. Sokuk hobbi szinten űzi a lövészetet, emellett lövészet vezetést is tart, sőt, a lőterek működtetésében is szerepet vállal - többnyire nem szervezett munkavégzés formájában. Emiatt a munkaegészségügyi kontroll elmarad. Fokozott expozíciójukra általában véletlenül vagy egymás közt terjedő információik alapján derül fény. Ritkán azonban olyan mértékű az intoxikáció, hogy panaszt, akár súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. Jól ismert az ólom anaemiát, hasi kólikát okozó hatása. Az NNK MFF Toxikológiai Szakrendelésén azonban olyan ólom intoxikált beteget kezeltünk, akinek panaszai, tünetei ezen is túlmutattak, a porfíria betegség klinikumának részjelenségei manifesztálódtak nála. Az ólom vérképzésre gyakorolt hatásának ismeretében ez nem meglepő, azonban a tünetegyüttes ilyen módon való megjelenése rendkívül ritka. Esetét az alábbiakban részletesen ismertetjük. Egyben felidézzük azon foglalkozási megbetegedéseket is, melyekben szintén feltűnt a porfíria betegség egy tünete, azonban a hem szintézis zavara nélkül, azaz a pseudoporphyriákat.  Kulcsszavak: foglalkozási betegségek, porphyria, pseudoporphyria, ólom