2003-ban megjelent SCORE1 volt az elsőként európai adatokra támaszkodó kardiovaszkuláris (CV) kockázatbecslő rendszer, amely lényeges előrelépést jelentett a primer prevenció területén a teendők indikációjának pontosítása szem pontjából. Életkor- és nem-specifikus módon a teljes koleszterin, a vérnyomás és a dohányzás paramétereit követve százalékos értékekben adta meg a 10 éves CV-halálozás valószínűségét. Hátránya volt, hogy a nem-fatális CV-ese ményekről nem adott információt és így alábecsülte a teljes CV-történések mértékét. A 2021-ben közölt új SCORE2-modell pótolta az előbbi hiányosságot és kiterjesztette az értékeket a 70-89 éves kor osztályra. Az életkornak megfelelő kockázat mértékét három fokozatba osztották be (alacsony-mérsékelt, nagyfokú, igen nagyfokú). Továbbá az európai országokat a CV-halálozás alapján négy csoportba sorolták és a saját nemzeti CV-adatok segítségével specifikus rekalibrációt végeztek. Magyarország a nagy rizikójú blokk középső részébe került. Az előbbi rendszert alapul vevő 2021-es ESC CV-ajánlás lipidológiai irányelve leszögezi, hogy primer prevencióban a nagyfokú és az igen nagyfokú CV-kockázat esetén az I, a IIa és IIb evidencia osztályozás szerint statinkezelés adható és a cél első lépésben a 2,6 mmol/l LDL-koleszterin-szint. A rizikóstátusz súlyosbodása esetén indokolt lehet az 1,8, vagy 1,4 mmol/l elérése. Ebben az évben eddig két kisfokú CV-rizikójú populációban végzett vizsgálat elemezte az ismertetett új változások gyakorlati hasznát. Az egyik az első STEMI megjelenésekor tekintette át, hogy hány egyénnek kellett volna kockázatuk alapján korábban statint szedni és az új irányelvnél ez 61,8%, a 2019-esnél 38,7%, míg a 2016-osnál 23,6% volt. Ez egyértelműen egy kiterjedtebb prevenciós stratégiát tükröz. A másik egy nagy esetszámú dániai elemzés, ahol a teljes CV-eseményeket követték. Értékelésük alapján a statinkezelésre szorulók aránya csekély (19%), amely ellentmon dásban van egyéb dániai kohorsz eredményekkel, valamint amerikai és brit kockázatbecslő rendszerek adataival. A szerzők ugyanakkor egyetértenek azzal a széles körű szakmai véleménnyel, hogy a SCORE2-modell jobb rizikóbecslő program, mint a SCORE1, mivel a nem-fatális CV-eseményeket is tartalmazza, nemzetileg kalibrált forma és biztosab ban jelzi a CV-történések megjelenésének valószínűségét.  Kulcsszavak: kardiovaszkuláris kockázatbecslés, primer prevenció, SCORE2, ESC lipidológiai ajánlás