Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük, milyen pozitív hozadékkal bír a kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciójában a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása, valamint egy újfajta prevenciós szemlélet bevezetése a háziorvosi ellátás vonatkozásában. Betegek ­és ­módszerek: A 2021. június 1. és 2022. június 30. közötti időszakban, a pátyi II. számú háziorvosi praxis prevenciós rendelésén megjelent betegek (n=170) vizsgálati eredményeinek elemzése, a kardiovaszkuláris megbete gedések vonatkozásában. Eredmények: A hipertóniás betegek mindössze 53,1 százaléka volt rendelői célértéken. 56,6%-uk otthonában egyál talán nem végez vérnyomás-ellenőrzést. A rendelői szűrővizsgálatok alkalmával két páciens esetében tünetmentes, korábban nem diagnosztizált pitvarfibrilláció, 18 páciens esetében perifériás artériás érbetegség, 26 páciensnél distalis típusú szenzoros neuropathia, öt beteg esetében pedig koronáriabetegség igazolódott. Ez utóbbi esetében az életkor (p=0,015), a pitvarfibrilláció (p=0,025), a nem (p=0,037) és a dohányzás (p=0,047) szignifikáns esélynövelő szerepet játszott a kórkép kialakulásában. 95 páciens esetében, akiknél korábban már bevezetésre kerül antilipaemiás terápia, 36 főnél (37,89%) továbbra is dyslipidaemia áll fenn. További 52 fő esetében, akik korábban nem részesültek gyógysze res terápiában, szintén dyslipidaemia igazolódott. Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján a prevenciós rendelés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A házior vosi humánerőforrás-hiány viszont jelentősen megnehezíti a sikeres prevenciós tevékenységet. A kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonásával sikeresen javítható a krónikus betegek gondozása, a háziorvosok egyidejű tehermentesítésével.  Kulcsszavak: prevenció, kiterjesztett hatáskörű ápoló, kardiovaszkuláris betegségek, alapellátás