Esetismertetés: Progresszív gyomorürülési zavar miatt végeztünk műtétet egy hatvanöt éves nőbetegnél. A colon transversumot infiltráló irreszekábilis gyomordaganatot és peritoneális karcinózist észleltünk. Palliatív gasztro-jejunosztómiát és ileo-descendosztómiát helyeztünk fel. A klinikum, az endoszkópia - linitis plastica -, a műtéti kép és az intraoperatív hisztológia gyomor shigillocellularis karcinómát véleményezett. Palliatív onkológiai kezelése alatt állapota stagnált. A három évvel a műtét után kialakult recidív multiplex bőráttétek és a jobb emlő külső-felső negyedében észlelt daganat szövettani hormonreceptor-pozitív, humán epidermális növekedési faktor receptor-2 negatív lobuláris emlőkarcinómát igazolt. A korábbi műtéti minta szövettani revíziója megerősítette az utóbbi diagnózist. Ezt követően palliatív hormonkezelés hatására a tumoros folyamat csaknem komplett radiológiai regressziót mutatott. A beteg panasz- és tünetmentes a kezdeti hasi panaszokat követő hat évvel. Megbeszélés: Az emlő rosszindulatú daganatainak mintegy tizede lobuláris karcinóma. Az emlőrák többi típusától eltérően gyakrabban multicentrikus, bilaterális, okkult és metasztatizál savós hártyákra, hasűri, kismedencei zsigerekbe. Esetünk illusztrálja, hogy az onkológiai kezelés fejlődésével a palliáció új értelmet nyer. Az emlőrákos betegek növekvő túlélése miatt várhatóan a jelenleg ritka emlőrák-eredetű hasűri áttétek száma is növekszik. Előrehaladott hasüregi tumoros folyamatok esetén is nélkülözhetetlen a hisztológiai megerősítés, különösen a szokatlan kórlefolyás esetén. Interdiszciplináris együttműködés, onkoteamdöntések kínálnak csak további javulást az emlőrák diagnosztikájában és terápiájában.  Kulcsszavak: emlőrák, lobuláris karcinóma, peritoneális áttétek, karcinózis